Körülbelül 4,4 milliárd ember iszik nem biztonságos vizet – kétszer annyi az előző becslés – az egyik szerint ma inTudománypublikált tanulmányt 1. Ez a megállapítás, amely azt jelzi, hogy a világ lakosságának több mint fele nem jut tiszta és hozzáférhető vízhez, rávilágít az alapvető egészségügyi adatok hiányosságaira, és kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy melyik becslés tükrözi jobban a valóságot.

„Elfogadhatatlan”, hogy ennyi embernek nincs hozzáférése – mondja Esther Greenwood, a dübendorfi Svájci Szövetségi Vízügyi Tudományos és Technológiai Intézet vízkutatója és a tanulmány szerzője.Tudomány-papír. – Sürgősen változtatni kell a helyzeten.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2015 óta törekszik a biztonságosan kezelt ivóvízhez való hozzáférésre, amit emberi jogként ismernek el. Korábban az ENSZ csak arról számolt be, hogy a globális ivóvízforrásokat „javították-e”, vagyis valószínűleg megvédték azokat a külső szennyeződésektől olyan infrastruktúrák révén, mint a háztáji kutak, az összekapcsolt csövek és az esővízgyűjtő rendszerek. Ebből a mérésből kiderült, hogy a világ lakosságának 90%-a rendben volt az ivóvízzel. Arról azonban kevés információ állt rendelkezésre, hogy maga a víz tiszta-e, és csaknem egy évtizeddel később a statisztikusok még mindig hiányos adatokra támaszkodnak.

„Valóban hiányoznak az ivóvízminőségre vonatkozó adatok” – mondja Greenwood. Napjainkban a vízminőségre vonatkozó adatok csak a világ népességének mintegy feléről állnak rendelkezésre. Ez megnehezíti a probléma pontos mértékének kiszámítását, teszi hozzá Greenwood.

Crunch számok

2015-ben az ENSZ létrehozta fenntarthatósági céljaik az emberek jólétének javítása érdekében. Ezek egyike, hogy 2030-ra „mindenki számára egyetemes és méltányos hozzáférést kell biztosítani a tiszta és megfizethető ivóvízhez”. A szervezet frissítette a biztonságosan kezelt ivóvízforrásokra vonatkozó kritériumait: javítani kell, folyamatosan elérhetők, elérhetőek, ahol az ember él, és szennyeződéstől mentesek.

Ennek a keretnek a felhasználásával az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF kutatási együttműködése, a Joint Water, Sanitation and Hygiene Monitoring Program (JMP) becslései szerint 2020-ban 2,2 milliárd ember nem jutott biztonságos ivóvízhez. Ennek az értéknek az eléréséhez a program összesítette a háztartási szolgáltatók adatait a nemzeti népszámlálásokból, valamint a szabályozók, szolgáltatók jelentéseiből.

De másképp értékelte az ivóvíz elérhetőségét, mint Greenwood és kollégái módszere. A JMP a négy kritérium közül legalább hármat megvizsgált egy adott helyen, majd a legalacsonyabb értéket használta az adott területen az ivóvíz általános minőségének reprezentálására. Például, ha egy városnak nem volt adata arról, hogy vízforrása folyamatosan rendelkezésre áll-e, de a lakosság 40%-ának nem volt szennyezett vize, 50%-ának javított vízforrása volt, és 20%-ának volt otthoni vízhez való hozzáférése, akkor a JMP becslése szerint a város lakosságának 20%-a jut biztonságosan kezelt ivóvízhez. A program ezután egy egyszerű matematikai extrapoláció segítségével skálázta ezt a számot egy ország lakosságára.

Ezzel szemben a használtTudomány- 2016 és 2020 között 27 alacsony és közepes jövedelmű ország 64 723 háztartásában kapott papíralapú felmérés válaszai a négy kritérium alapján. Ha egy háztartás nem felelt meg a négy kritérium egyikének sem, akkor nem biztonságos ivóvízzel rendelkezőnek minősítették. A csapat ezután kiképzett egy gépi tanulási algoritmust és integrált globális térinformatikai adatokat – többek között olyan tényezőket, mint a regionális átlaghőmérséklet, a hidrológia, a domborzat és a népsűrűség – annak becslésére, hogy 4,4 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, akiknek fele a kórokozó baktériummal fertőzött forrásokhoz fér hozzá.Escherichia coliszennyezettek.

A modell azt is sugallta, hogy a 4,4 milliárd ember csaknem fele Dél-Ázsiában és a Szaharától délre fekvő Afrikában él (lásd „Vízproblémák”).

Wasserprobleme. Balkendiagramm. Eine Modellstudie hat geschätzt, dass vier Milliarden Menschen keinen Zugang zu sauberem Trinkwasser haben.

"Hosszú az út"

„Nehéz” megmondani, hogy melyik becslés – a JMP vagy az új adat – pontosabb – mondja Robert Bain, az UNICEF közel-keleti és észak-afrikai regionális irodájának statisztikusa a jordániai Ammanban, aki mindkét adathoz hozzájárult. A JMP számos adatforrást egyesít, de az összesítési megközelítésében korlátai vannak, míg az új becslés kis adatkészletet használ, és kifinomult modellel skálázza azt, mondja.

Greenwood és munkatársai tanulmánya valóban „rámutat a vízminőség alaposabb vizsgálatának szükségességére” – mondja Chengcheng Zhai, az Indianai Notre Dame Egyetem adatkutatója. Bár a csapat által használt gépi tanulási technika "nagyon innovatív és intelligens", a vízhez való hozzáférés dinamikus, így előfordulhat, hogy a becslés még mindig nem teljesen pontos. A kutak egy napig szabadok lehetnekE. coliés másnap szennyeződik, és a háztartási felmérések ezt nem rögzítik, javasolja Zhai.

„Nem számít, milyen számot használ – két- vagy négymilliárd –, a világnak hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy az emberek alapvető jogait tiszteletben tartsák” – mondja Bain.