Körülbelül 4,4 milliárd ember iszik nem biztonságos vizet – kétszer annyi az előző becslés – az egyik szerint ma inTudománypublikált tanulmányt 1. Ez a megállapítás, amely azt jelzi, hogy a világ lakosságának több mint fele nem jut tiszta és hozzáférhető vízhez, rávilágít az alapvető egészségügyi adatok hiányosságaira, és kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy melyik becslés tükrözi jobban a valóságot.
„Elfogadhatatlan”, hogy ennyi embernek nincs hozzáférése – mondja Esther Greenwood, a dübendorfi Svájci Szövetségi Vízügyi Tudományos és Technológiai Intézet vízkutatója és a tanulmány szerzője.Tudomány-papír. – Sürgősen változtatni kell a helyzeten.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2015 óta törekszik a biztonságosan kezelt ivóvízhez való hozzáférésre, amit emberi jogként ismernek el. Korábban az ENSZ csak arról számolt be, hogy a globális ivóvízforrásokat „javították-e”, vagyis valószínűleg megvédték azokat a külső szennyeződésektől olyan infrastruktúrák révén, mint a háztáji kutak, az összekapcsolt csövek és az esővízgyűjtő rendszerek. Ebből a mérésből kiderült, hogy a világ lakosságának 90%-a rendben volt az ivóvízzel. Arról azonban kevés információ állt rendelkezésre, hogy maga a víz tiszta-e, és csaknem egy évtizeddel később a statisztikusok még mindig hiányos adatokra támaszkodnak.
„Valóban hiányoznak az ivóvízminőségre vonatkozó adatok” – mondja Greenwood. Napjainkban a vízminőségre vonatkozó adatok csak a világ népességének mintegy feléről állnak rendelkezésre. Ez megnehezíti a probléma pontos mértékének kiszámítását, teszi hozzá Greenwood.
Crunch számok
2015-ben az ENSZ létrehozta fenntarthatósági céljaik az emberek jólétének javítása érdekében. Ezek egyike, hogy 2030-ra „mindenki számára egyetemes és méltányos hozzáférést kell biztosítani a tiszta és megfizethető ivóvízhez”. A szervezet frissítette a biztonságosan kezelt ivóvízforrásokra vonatkozó kritériumait: javítani kell, folyamatosan elérhetők, elérhetőek, ahol az ember él, és szennyeződéstől mentesek.
Ennek a keretnek a felhasználásával az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF kutatási együttműködése, a Joint Water, Sanitation and Hygiene Monitoring Program (JMP) becslései szerint 2020-ban 2,2 milliárd ember nem jutott biztonságos ivóvízhez. Ennek az értéknek az eléréséhez a program összesítette a háztartási szolgáltatók adatait a nemzeti népszámlálásokból, valamint a szabályozók, szolgáltatók jelentéseiből.
De másképp értékelte az ivóvíz elérhetőségét, mint Greenwood és kollégái módszere. A JMP a négy kritérium közül legalább hármat megvizsgált egy adott helyen, majd a legalacsonyabb értéket használta az adott területen az ivóvíz általános minőségének reprezentálására. Például, ha egy városnak nem volt adata arról, hogy vízforrása folyamatosan rendelkezésre áll-e, de a lakosság 40%-ának nem volt szennyezett vize, 50%-ának javított vízforrása volt, és 20%-ának volt otthoni vízhez való hozzáférése, akkor a JMP becslése szerint a város lakosságának 20%-a jut biztonságosan kezelt ivóvízhez. A program ezután egy egyszerű matematikai extrapoláció segítségével skálázta ezt a számot egy ország lakosságára.
Ezzel szemben a használtTudomány- 2016 és 2020 között 27 alacsony és közepes jövedelmű ország 64 723 háztartásában kapott papíralapú felmérés válaszai a négy kritérium alapján. Ha egy háztartás nem felelt meg a négy kritérium egyikének sem, akkor nem biztonságos ivóvízzel rendelkezőnek minősítették. A csapat ezután kiképzett egy gépi tanulási algoritmust és integrált globális térinformatikai adatokat – többek között olyan tényezőket, mint a regionális átlaghőmérséklet, a hidrológia, a domborzat és a népsűrűség – annak becslésére, hogy 4,4 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, akiknek fele a kórokozó baktériummal fertőzött forrásokhoz fér hozzá.Escherichia coliszennyezettek.
A modell azt is sugallta, hogy a 4,4 milliárd ember csaknem fele Dél-Ázsiában és a Szaharától délre fekvő Afrikában él (lásd „Vízproblémák”).

"Hosszú az út"
„Nehéz” megmondani, hogy melyik becslés – a JMP vagy az új adat – pontosabb – mondja Robert Bain, az UNICEF közel-keleti és észak-afrikai regionális irodájának statisztikusa a jordániai Ammanban, aki mindkét adathoz hozzájárult. A JMP számos adatforrást egyesít, de az összesítési megközelítésében korlátai vannak, míg az új becslés kis adatkészletet használ, és kifinomult modellel skálázza azt, mondja.
Greenwood és munkatársai tanulmánya valóban „rámutat a vízminőség alaposabb vizsgálatának szükségességére” – mondja Chengcheng Zhai, az Indianai Notre Dame Egyetem adatkutatója. Bár a csapat által használt gépi tanulási technika "nagyon innovatív és intelligens", a vízhez való hozzáférés dinamikus, így előfordulhat, hogy a becslés még mindig nem teljesen pontos. A kutak egy napig szabadok lehetnekE. coliés másnap szennyeződik, és a háztartási felmérések ezt nem rögzítik, javasolja Zhai.
„Nem számít, milyen számot használ – két- vagy négymilliárd –, a világnak hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy az emberek alapvető jogait tiszteletben tartsák” – mondja Bain.
