A babák emlékeket alkothatnak – Miért nem emlékszünk legkorábbi éveinkre?
A babák emlékeket alkothatnak; egy tanulmány azt mutatja, hogy a legkorábbi emlékeink elérhetetlenek maradhatnak.

A babák emlékeket alkothatnak – Miért nem emlékszünk legkorábbi éveinkre?
A Science folyóiratban ma megjelent eredmények szerint már egyéves csecsemők is képesek emlékeket alkotni 1 közzétett agyszkennelési tanulmány mutatja. Az eredmények azt sugallják, hogy a gyermekkori amnéziát – az élet első néhány évére való visszaemlékezési képtelenséget – valószínűleg az emlékek előhívásának nehézségei okozzák, nem pedig azok kialakítása.
"Az egyik igazán érdekes lehetőség az, hogy az emlékek még felnőttkorban is megvannak, de nem tudjuk felidézni őket" - mondja Tristan Yates, a tanulmány társszerzője és a New York-i Columbia Egyetem idegkutatója.
Az emlékezés titka
Minden erőfeszítésük ellenére a felnőttek nem tudnak emlékezni a legkorábbi hónapjaik vagy éveik eseményeire. De hogy ennek az az oka, hogy a hippocampus területe, amely döntő fontosságú az ilyen emlékek tárolásában, nem elég fejlett a csecsemőknél, vagy a felnőttek egyszerűen nem tudják felidézni ezeket az emlékeket, régóta nyitott kérdés.
A dolog megvilágítása érdekében Yates és munkatársai funkcionális mágneses rezonancia képalkotást (fMRI) használtak 26, 4 hónapos és 2 éves kor közötti kisgyermek agyának szkennelésére, miközben egy memóriafeladatot teljesítettek.
A csapat akkor mérte a hippocampális aktivitást, amikor a gyerekek egy új arc, tárgy vagy jelenet képét nézték 2 másodpercig, majd amikor körülbelül egy perc múlva ismét ugyanazt a képet mutatták nekik.
Az eredmények azt mutatták, hogy egy új kép megtekintésekor magasabb hippocampális aktivitás összefüggést mutatott a kép hosszabb megtekintési idejével, amikor ismét bemutatják. Mivel a babák általában több időt töltenek ismerős dolgokkal, ez az eredmény arra utal, hogy képesek voltak emlékezni arra, amit láttak.
A kutatók a legerősebb kódolási aktivitást a hippocampus hátsó részén rögzítették – ez a terület a legerősebben kapcsolódik a felnőttek memória-visszanyeréséhez.
"Amit ez a tanulmány kimutat, az bizonyíték arra, hogy a kódolási képesség valóban létezik" - mondja Nick Turk-Browne, a tanulmány társszerzője és a Yale Egyetem kognitív pszichológusa, a Connecticut állambeli New Havenben.
"Bár vizsgálatunkban minden csecsemőnél láttuk ezt a jelenséget, a jel erősebb volt a 12 hónaposnál idősebbeknél, ami a hippokampusz egyéni emlékek kódolására való képességének valamilyen fejlődési előrehaladását jelzi" - tette hozzá Yates.
-
Yates, T.S. et al. Science 387, 1316–1320 (2025).
-
Travaglia, A., Bisaz, R., Sweet, E. S., Blitzer, R. D. és Alberini, C. M. Nature Neurosci. 19, 1225–1233 (2016).