A Microsoft állításai a kvantumszámítási technológiáról: A fizikusok kétségeiket fejezik ki a bizonyítékokkal kapcsolatban
A Microsoft eredményeket mutat be a topológiai kvbitekkel kapcsolatban, a fizikusok pedig kétségeiket fejezik ki az állítások bizonyítékaival kapcsolatban egy kaliforniai konferencián.

A Microsoft állításai a kvantumszámítási technológiáról: A fizikusok kétségeiket fejezik ki a bizonyítékokkal kapcsolatban
Anaheim, Kalifornia
A Microsoft egyik kutatója ma bemutatta a mögöttes eredményeket ellentmondásos állítás A vállalat a múlt hónapban közölte, hogy létrehozta az első „topológiai” qubiteket – ez egy régóta keresett cél a kvantumszámítástechnikában.
Az American Physical Society (APS) ülésén egy zsúfolásig megtelt szobában Chetan Nayak elméleti fizikus, aki a Microsoft kvantumszámítási projektjét vezeti Redmondban, Washingtonban, elmagyarázta, hogyan fejleszt a vállalat topológiai qubiteket, amelyek egy zajálló kvantumszámítógép építőkövei lehetnek.
A hallgatóság fizikusai azonban aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a Microsoft valóban elkészítette-e az első topológiai kvbiteket. „Ez egy nehéz probléma” – mondja Ali Yazdani, a New Jersey-i Princeton Egyetem kísérleti fizikusa. Mindenkinek, aki topológiai kvbiteket próbál fejleszteni, azt mondja: „Sok szerencsét”.
„Szép beszéd volt” – mondja Daniel Loss, a svájci Baseli Egyetem teoretikusa. De aggodalmának adott hangot az erős állítások és a bizonyítékok viszonylagos hiánya miatt. "Az emberek eltúloztak, a közösség pedig boldogtalan. Túlozták" - mondja.
Nayak elismeri a kritikát: "Soha nem éreztem, hogy eljön az a pillanat, amikor mindenki teljesen meggyőződött" - teszi hozzá, hangsúlyozva, hogy a Microsoft biztos abban, hogy megérti az eszközöket, és más kutatók is lelkesednek a munkáért.
Fizikai körökben heves viták zajlottak a várva-várt APS-bemutatóról. Microsoft február 19-én bejelentette, hogy létrehozta az első topológiai qubiteket. Néhány fizikus azonban nem értett egyet nem biztos benne, hogy ez az állítás helytáll-e, mivel nem volt lektorált tudományos cikk, amely ezt alátámasztotta volna. (Ugyanakkor a Microsoft publikált egy tanulmányt a Nature-ben, amely a jövőbeni topológiai kvbitek olvasásának módszerét írta le ahelyett, hogy bizonyította volna létezésüket 1 ).
Henry Legg, a St Andrews-i Egyetem (Egyesült Királyság) fizikusa ezután további kétségbe vonja a Microsoft állítását az arXiv nyomtatás előtti szerverről szóló jelentésében, amelyet a szakértői értékelés előtt tettek közzé, és feltárta a cég által a kvantumszámítógép-eszközeinek ellenőrzésére használt teszt gyengeségeit. 2. Legg bemutatta ezeket az eredményeket az APS hétfői konferenciáján.
Mai előadásában Nayak egy vázlatot mutatott be a Microsoft qubitjeiről: mikroszkopikus, H alakú alumíniumhuzalokról van szó, amelyeket indium-arzenidre, egy ultrahideg hőmérsékletű szupravezetőre szereltek. Az eszközöket a Majoranák, a korábban ismeretlen „kvázi részecskék” kiaknázására tervezték, amelyek elengedhetetlenek a topológiai qubitek működéséhez. A cél az, hogy a Majoranák megjelenjenek a H alakú huzal négy csúcsán, és kiemelkedjenek az elektronok kollektív viselkedéséből. Ezek a Majoranák elméletileg felhasználhatók olyan kvantumszámítások elvégzésére, amelyek ellenállnak az információvesztésnek.
A Nayak által bemutatott új adatok többnyire a qubitek „X” és „Z” méréseiből álltak, amelyek függőleges és vízszintes szondák a H alakú vezeték mentén. Amikor Nayak megmutatta az X mérés adatait, elismerte, hogy a jellegzetes bimodális jelet az elektromos interferencia miatt nehéz volt észlelni.
Eun-Ah Kim, a New York-i Ithaca-i Cornell Egyetem teoretikusa ezért megkérdőjelezte az X mérés robusztusságát. „Szeretném, ha a bimodalitás könnyen kimutatható lenne a jövőbeli kísérletekben” – mondta a Nature News csapatának.
-
Microsoft Azure Quantum. Nature 638, 651–655 (2025).
-
Legg, H.F. Preprint at arXiv https://doi.org/10.48550/arXiv.2502.19560 (2025).
-
Aghaee, M. et al. Phys. Rev. B 107, 245423 (2023).