Az Mpox gyorsan terjed: ezek a kérdések viszik előre a kutatókat

Ahogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett az Mpox miatt a hónap elején Ennek az az oka, hogy a vírus aggasztó formája, amely a betegséget okozza, több afrikai országba is átterjedt, ahol korábban még soha nem volt látható. Azóta két Afrikába utazó ember – egy Svédországból és egy Thaiföldről – megfertőződött ezzel az 1b klade vírussal, és visszahozták országukba.

Bár a kutatók tavaly év vége óta tudnak a jelenlegi járványról, a válaszok iránti igény most sürgetőbb, mint valaha. A közép-afrikai Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) évtizedek óta küzd a Clade I vírussal – egy olyan csoporttal, amely magában foglalja az Ib-t is. Eddig az I. klade fertőzések általában akkor fordulnak elő, amikor egy személy vadon élő állatokkal érintkezik, és a járványok elakadnak.

Clade Ib úgy tűnik, hogy más és elsősorban emberi érintkezés útján terjed, beleértve a szexuális kapcsolatot is. Csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban közel 18 000 Mpox megbetegedést jelentettek ebben az évben – sok közülük gyermekeknél – és legalább 600 halálesetet.

Miben hasonlít ez a vészhelyzet a 2022-ben kihirdetetthez, amikor világszerte megjelentek az Mpox-esetek? Miben hasonlít ez a vírus a járványt okozó változathoz, a Clade II nevű fajhoz? És vajon sikerül-e Afrikának kordában tartania ezt a problémát?Természetbeszélget a kutatókkal azokról az információkról, amelyeket sietve gyűjtenek.

A Clade Ib halálosabb, mint a többi vírustípus?

Nehéz meghatározni – mondja Jason Kindrachuk, a kanadai winnipegi Manitoba Egyetem virológusa. Jelenleg két járvány tör ki egyidejűleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A Clade I vírus, amely évtizedek óta endémiás a KDK erdős régióiban, vidéki területeken kering, ahol az emberek állatoktól kapják meg. Ezt a kládot Ia-nak nevezték át az Ib klád felfedezése után. Az állatkísérletek azt sugallják, hogy az I. klád halálosabb, mint a II ¹, de Kindrachuk szerint nehéz kitalálni, hogy ez mit jelent az emberek számára.

Még ha nem is halálos, az Mpox lázat, fájdalmakat és fájdalmas, folyadékkal teli bőrelváltozásokat okozhat.

Bár sok jelentés szerint az I. klade-fertőzések 10%-a emberben halálos kimenetelű, Laurens Liesenborghs, a belgiumi Antwerpenben található Trópusi Orvostudományi Intézet fertőző betegségek specialistája kétségbe vonja ezt a számot. Még a WHO legfrissebb becslése is, amely szerint a KDK-ban élő poxos betegségben szenvedők halálozási aránya 3,5 százalék, magas lehet.

Liesenborghs szerint számos oka lehet annak, hogy a halálozási becslések megbízhatatlanok. A megfigyelési adatok egyrészt csak a legsúlyosabb eseteket rögzítik. Sok kevésbé beteg ember esetleg nem kér kezelést a kórházban vagy az orvosoktól, így fertőzéseiket nem jelentik be.

Egy másik tényező, amely torzíthatja a halálozási arányt, a másodlagos egészségügyi rendellenesség. Például a HIV-fertőzöttek – akik sok afrikai országban a lakosság jelentős hányadát teszik ki – kétszer akkora arányban halnak meg Mpoxban, mint azok, akiknek nincs immunrendszerük, különösen akkor, ha HIV-fertőzésüket nem kezelik. ². Liesenborghs szerint az 5 év alatti gyermekek magas halálozási aránya részben az alultápláltságnak tudható be, amely a KDK vidéki részein gyakori a gyerekek körében.

A Clade Ib fertőzőbb, mint a többi típus?

Az 1b klád vírus különös figyelmet keltett, mert az epidemiológiai adatok azt sugallják, hogy könnyebben terjed emberek között, mint a korábbi törzsek, beleértve a szexuális aktivitást is, míg az Ia klád elsősorban állatoktól származik. A múlt héten közzétett elemzés a medRxiv nyomtatás előtti szerver szakértői értékelése előtt ³, azt mutatja, hogy az Ib klád genomja olyan genetikai mutációkat tartalmaz, amelyeket úgy tűnik, hogy az emberi immunrendszer indukált, ami arra utal, hogy az emberekben már egy ideje létezik. A Clade Ia genomokban kevesebb ilyen mutáció található.

De Liesenborghs szerint a mutációk és kládok nem feltétlenül a legfontosabb tényező a majomhimlő vírus terjedésének megértésében. Jóllehet hasznos megkülönböztetni az Ia-t az Ib-től, szerinte a betegség súlyosságát és átvihetőségét jobban befolyásolhatja az a régió, amelyben a vírus kering, és az ott élők. Például a Clade Ia gyakrabban fordul elő a ritkán lakott vidéki régiókban, ahol kevésbé valószínű, hogy széles körben elterjed. A Clade Ib sűrűn lakott területeken jelenik meg és gyorsabban terjed.

Jean Nachega, a pennsylvaniai Pittsburgh-i Egyetem fertőző betegségek orvosa szerint a tudósok nem értik az Mpox terjedésének sok vonatkozását – még arra sem jöttek rá, hogy melyik állat szolgál a vírus tározójaként a természetben, bár a rágcsálók hordozhatják. „Nagyon alázatosnak kell lennünk” – mondja Nachega.

Mennyire hatékonyak a védőoltások a Clade I vírus ellen?

Ahogyan az a COVID-19 világjárvány idején is történt, az egészségügyi szakértők védőoltásokat keresnek a jelenlegi Mpox-járvány megfékezésére. Bár nincsenek kifejezetten a majomhimlő vírus elleni küzdelemre kifejlesztett vakcinák, vannak olyan vakcinák, amelyek segítettek egy rokon vírust – a himlőt okozóét – elűzni. Jelenleg kettő létezik. A Bavarian Nordic által a dániai Hellerupban gyártott Jynneos egyfajta himlővírust tartalmaz, amely nem képes szaporodni, de immunreakciót válthat ki. Az LC16m8, amelyet a KM Biologics (Kumamoto, Japán) gyárt, a himlővírus egy másik törzsének élő – de legyengített – változatát tartalmazza.

Nem világos azonban, hogy ezek a himlőoltások általában mennyire hatékonyak az Mpox ellen. Dimie Ogoina, a nigériai Wilberforce Island-i Niger Delta Egyetem fertőző betegségek specialistája rámutat, hogy a vakcinákat csak európai és amerikai populációkban tesztelték a Clade II vírus ellen, mivel ezeket a védőoltásokat gazdag országok terjesztették a 2022-ben kezdődött globális járvány idején. A címzettek pedig többnyire fiatal, egészséges férfiak voltak, akik férfiakkal szexelnek, a népesség, amely a járvány kitörését okozta. Egy egyesült államokbeli tanulmány megállapította, hogy egy adag Jynneos 80%-ban volt hatásos a veszélyeztetett embereknél, míg két adag 82%-os. ⁴; a WHO mindkét oltás beadását javasolja.

Az Ia vagy 1b klade vírussal fertőzött afrikai emberek – különösen a gyermekek és a legyengült immunrendszerűek – eltérően reagálhatnak, bár egy KDK-ban végzett tanulmány szerint a Jynneos vakcina általában körülbelül 1000 egészségügyi dolgozónál képes Mpox elleni antitesteket termelni.

A kutatók azonban megpróbálnak pótolni néhány adathiányt. A Kongói Demokratikus Köztársaságban egy csapat hamarosan megkezdi a Jynneos klinikai vizsgálatát olyan embereken, akik közeli kapcsolatba kerültek a majomhimlő vírussal – de nem mutattak tüneteket –, hogy kiderüljön, vajon megelőzheti-e a fertőzést a jövőben, vagy javíthatja-e az eredményeket.

A vakcinák segítenek megfékezni a legújabb járványt?

Eddig az Mpox elleni oltások nagyrészt nem voltak elérhetők Afrikában, de több gazdag ország ígéretet tett arra, hogy adományokat adományoz a Kongói Demokratikus Köztársaságnak és más érintett afrikai országoknak. Az Egyesült Államok 50 000 Jynneos adagot ajánlott fel nemzeti készletéből, az Európai Unió pedig 175 000-et rendelt, az egyes tagországok pedig további adagokat ígértek, a Bajorország pedig további 40 000-et. Japán 3,5 millió adag LC16m8-at ​​ajánlott fel (amihez kettő helyett csak egy lövés szükséges).

Ezen adagok egyike sem érkezett meg eddig – mondja Espoir Bwenge Malembaka, a KDK-beli Bukavu Katolikus Egyetem epidemiológusa. Azok az alacsony és közepes jövedelmű országok, amelyek az oltóanyag-adományozásra támaszkodnak, nem kaphatják meg azokat, amíg a WHO meg nem erősíti, hogy az oltások biztonságosak és hatékonyak. A WHO még nem adott zöld utat. Felméri az oltóanyaggyártóktól kapott további adatokat, amelyek megakadályozzák, hogy a szállítók elküldjék a vakcinákat.

Még ha meg is érkeznek az oltások, Bwenge Malembaka azt mondja, „ez tényleg egy csepp a tengerben”. Az etiópiai Addisz-Abebában található Afrikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ becslései szerint 10 millió adagra lesz szükség a járvány megfékezéséhez.

Bwenge Malembaka szerint az oltóanyag-szállítással kapcsolatos bizonytalanság megnehezítette a kormány számára az elosztási terv kidolgozását. „Nem tudom, hogyan kezeljem ezt a problémát” – mondja. Bwenge Malembaka azt gyanítja, hogy valószínűleg a gyerekek kapják meg először az adagokat, mert ők különösen ki vannak téve a Clade I-nek, de a hatóságok még nem döntötték el, hogy mely régiókat célozzák meg. Az sem világos, hogy a kormány hogyan részesítene előnyben más sérülékeny lakosságot, mint például: B. Az Ib. osztály által érintett szexmunkások. Szakmájuk kriminalizált a KDK-ban, ezért előfordulhat, hogy nem jelentkezhetnek kezelésre.

A kutatók sajnálják, hogy a közegészségügyi szervezetek nem biztosítottak oltóanyagokat és egyéb forrásokat korán, amikor a Clade I-járványt azonosították, különös tekintettel a 2022-es globális Mpox-járvány tanulságaira. "Néhány hónappal ezelőtt megvolt a lehetőség az átviteli lánc megszakítására, de az erőforrások nem álltak rendelkezésre" - mondja Liesenborghs. "Most nehezebb lesz kezelni ezt a járványt, és a veszélyeztetett populáció sokkal szélesebb."