A napi néhány órás videojátékozás javíthatja a mentális egészséget – derült ki egy japán játékosok körében végzett tanulmányból a COVID-19 világjárvány idején. 1.

A kutatás – amelyet 2020 decembere és 2022 márciusa között végeztek – megállapította, hogy pusztán egy játékkonzol birtoklása növeli az élettel való elégedettséget és csökkenti a pszichés szorongást. Az eredményeket ma hirdették kiTermészet Emberi viselkedésközzétett.

Az eredmények az első lépés a játék és a mentális egészség előnyei közötti ok-okozati összefüggés bizonyítása felé – mondja Andrew Przybylski, az Egyesült Királyság Oxfordi Egyetemén dolgozó pszichológus, aki azt tanulmányozza, hogy a videojátékok hogyan befolyásolják a játékosok mentális egészségét. „A tanulmány olyan példát mutat, amelyet a szerencsejáték-kutatóknak a világ minden tájáról szorosan követniük kell” – mondja. Előfordulhat azonban, hogy a kísérlet végrehajtása a járvány idején felerősítette a játék mentális egészségügyi előnyeit, mivel az emberek mentális egészsége akkoriban általában rosszabb volt, és kevesebb lehetőség volt más tevékenységekre. A jólétre gyakorolt ​​hatást ezen a helyzeten kívül kell tesztelni, mondja Przybylski.

Bár a tanulmányok a játéknak a függőségre, a jólétre, a kognitív funkciókra és az agresszióra gyakorolt ​​hatásait vizsgálták, az eredmények vegyesek voltak. 2, 3. Hiroyuki Egami, a tokiói Nihon Egyetem viselkedéskutatója, a tanulmány társszerzője szerint ez a kutatás nagyrészt megfigyelési adatokon alapult, amelyek nem használhatók az ok és az okozat megkülönböztetésére. Számos videojáték-vizsgálatot is végeznek ellenőrzött laboratóriumi környezetben, ami megnehezíti a játékok mentális egészségre gyakorolt ​​hatásának felmérését a mindennapi életben – teszi hozzá Egami.

A játékosok egyesülnek

Körülbelül hárommilliárd ember játszik videojátékokkal világszerte, és ez a szám nőtt a járvány idején. Japánban ez a megnövekedett kereslet a Nintendo Switch és a PlayStation 5 (PS5) konzolok hiányához vezetett. Ennek kezelésére a kiskereskedők lottórendszert hoztak létre, amely véletlenszerűen kiválasztotta azokat a fogyasztókat, akik megvásárolhatták a konzolt, amikor az elérhetővé válik. Egami és kollégái ebben lehetőséget láttak a játékkal és a mentális egészséggel kapcsolatos természetes kísérlet elvégzésére.

A tanulmány 8192, 10 és 69 év közötti személyre összpontosított, akik részt vettek a lottón. A csapat információkat gyűjtött a mentális egészségükről, a videojáték-tulajdonosokról és a szociodemográfiai jellemzőikről. A kutatók öt felmérési kört küldtek a résztvevőknek, amelyek két ellenőrző listát tartalmaztak, amelyek a pszichológiai szorongást és az élettel való elégedettséget mérték. A résztvevőket arról is megkérdezték, hogy játszottak-e videojátékokkal az elmúlt 30 napban, és ha igen, mennyi ideig.

Azok a résztvevők, akiknek lehetőségük volt Switch vagy PS5 konzol vásárlására, csökkent pszichológiai szorongást tapasztaltak, és nagyobb elégedettségük volt az életükkel, mint azok, akik üres kézzel távoztak a lottón. A PS5 birtoklása mentális egészségügyi előnyei kifejezettebbek voltak a férfiak, a kemény játékosok és a gyermektelen háztartások körében.

Másrészt úgy tűnt, hogy egy Switch birtoklása nagyobb lökést adott a családi háztartások és a kevésbé tapasztalt játékosok jólétéhez. Ennek az lehet az oka, hogy a Switch egy hordozható konzol, amelyet családjával és barátaival lehet játszani, míg a PS5 csak TV-hez csatlakozik, és általában szólójátékosok használják, mondja Egami.

Az élettel való elégedettség

A videojátékok valamelyik konzolon való játéka növelte a lottó résztvevőinek életével való elégedettségét, és ez egy további nap további javulását eredményezte a mentális egészségben. A pozitív hatások azonban csökkentek a napi három óránál tovább játszó játékosok esetében, ami arra utal, hogy a hosszú játékidő nem vezet további javuláshoz a mentális egészségben.

„Ezek az eredmények nem meglepőek” – mondja Daniel Johnson, az ausztráliai Brisbane-i Queenslandi Műszaki Egyetem videojátékokra szakosodott pszichológusa. „Megilletik azt, amit évtizedek óta tudunk a videojátékosokról.”

Przybylski hozzáteszi, hogy a tanulmány nem vizsgálta, hogy milyen egyéb tényezők befolyásolhatják a játékosok mentális egészségét, például a játékhoz való hozzáállásukat és a játékválasztásukat.

Egami szerint a következő lépés a vizsgálat megismétlése, hogy kiderüljön, az eredmények megállják-e a helyüket a világjárványon kívül. „Az eredmény más is lehet” – mondja.