A kutatók megállapították, hogy egy festék, amely segít a Doritosnak narancssárga színt adni, átlátszóvá teheti az egérszöveteket. A festéknek az élő egerek bőrére való felhordása lehetővé tette a tudósok számára, hogy a szöveteken keresztül a mögöttes struktúrákba nézzenek, beleértve az ereket és a belső szerveket. A szeptember 6-iTudományleírt módszer 1kevésbé invazív módot jelenthet az orvosi kutatásban használt élő állatok megfigyelésére.
„Ez egy jelentős áttörés” – mondja Philipp Keller, a Howard Hughes Orvosi Intézet Janelia Kutatókampuszának biológusa Ashburnben, Virginiában.
A technika úgy működik, hogy megváltoztatja azt, hogy a test általában átlátszatlan részei hogyan lépnek kölcsönhatásba a fénnyel. A szöveteket, például a bőrt és az izmokat alkotó folyadékok, zsírok és fehérjék törésmutatói eltérőek (az anyag fényt hajlító képességének mértéke): a vizes összetevőknek alacsony, míg a lipideknek és fehérjéknek magas a törésmutatója. A szövetek átlátszatlannak tűnnek, mivel a törésmutatók közötti kontraszt a fény szétszóródását okozza. A kutatók azt feltételezték, hogy egy olyan festék hozzáadása, amely erősen elnyeli a fényt az ilyen szövetekhez, eléggé leszűkíti a komponensek törésmutatói közötti különbséget ahhoz, hogy átlátszóvá váljanak.

"Ha egy anyag sok fényt nyel el egy színben, akkor jobban elhajlítja a többi szín fényét" - mondja Guosong Hong, a tanulmány szerzője, a kaliforniai Stanford Egyetem anyagtudósa. A csapat elméleti fizikát használt annak előrejelzésére, hogy bizonyos molekulák hogyan változtatják meg az egérszövetek és a fénnyel való kölcsönhatást. Több jelölt is felmerült, de a csapat a tartrazinra vagy az FD&C Yellow 5-re összpontosított, amely sok feldolgozott élelmiszerben gyakran használt színezék. „Ha a tartrazint vízben oldjuk, a víz rugalmasabbá válik, hasonlóan a zsírokhoz” – mondja Hong. A folyadékokat és lipideket tartalmazó szövet átlátszóvá válik a festék hozzáadásakor, mivel a folyadékokból származó fény fénytörése megegyezik a lipidek fénytörésével.
Átlátszó bőr
A kutatók kimutatták, hogy a tartrazin képes átlátszóvá tenni a szövetet a nyers csirkemell vékony szeletén. Ezután egy élő egér bőrének különböző területeire masszírozták a festéket. A festéknek a fejbőrre való felvitelével a csapat az erek apró cikkcakk mintáit tanulmányozta; a hasra alkalmazva jól látható volt az egér emésztés közbeni bélmozgása, és más, a légzéssel kapcsolatos mozgásokat is feltárt. A csapat az egér lábán is alkalmazta az oldatot, és képes volt kimutatni a bőr alatti izomszövetet.
A technika csak körülbelül 3 milliméter mélységig képes átlátszóvá tenni a szövetet, így jelenleg csak a vastagabb szövetek és a nagyobb állatok esetében van gyakorlati haszna.
De mivel a tartrazin élelmiszerfesték, biztonságos az élő egerek számára, és a módszer visszafordítható – ha a festéket leöblítik, a bőr egyszerűen újra átlátszatlan lesz. Ez nagy előnyt jelent az átlátszó szövetek előállításának meglévő módszereivel szemben, amelyek jellemzően nem alkalmasak élő állatok számára, és gyakran vegyi anyagokat igényelnek bizonyos szövetkomponensek törésmutatójának megváltoztatásához vagy teljes eltávolításához.
Keller szerint az a tény, hogy a módszer átláthatóságot teremt, megfordítható és élő állatokon is használható, „nyilvánvalóvá teszi, hogy ezt sokan szeretnék használni”. Úgy véli, hasznos lehet többek között olyan egérmodellek esetében, amelyek az idegrendszert és a neurodegeneratív betegségeket szeretnék megérteni.
