Az Egyesült Királyság újonnan megválasztott munkáspárti kormányának a tegnapi általános választásokon aratott hangzatos győzelme után sok problémát kell megoldania. A tudósok azt remélik, hogy a megrázkódtatások pozitív változásokat hoznak majd.

A tegnapi szavazáson a több mint 170 mandátum egyértelmű többségével a Munkáspárt alakítja a következő kormányt az Egyesült Királyságban, ami véget vet a 14 éves konzervatív kormányzásnak. A Downing Street 10-ben tartott első beszédében az új miniszterelnök, Keir Starmer kijelentette, hogy kormánya "újjáépíti Nagy-Britanniát minden közösség jólétével", hogy megoldja az ország közszolgáltatásaiban és intézményeiben fennálló számos problémát.

"Ezzel a választási eredménnyel a Sir Keir Starmer vezette új munkáspárti kormánynak valódi lehetősége nyílik a változás előmozdítására az Egyesült Királyságban" - mondta Alicia Greated, a Campaign for Science and Engineering vezérigazgatója közleményében. „A tudomány, a mérnöki tudományok, valamint a kutatás-fejlesztés óriási előnyök az Egyesült Királyság innovációs és gazdasági növekedési képességében.”

Joe Marshall, a Nemzeti Egyetemi és Vállalkozási Központ (NCUB) vezérigazgatója elmondta, hogy szervezete "nagy örömmel látja, hogy a kutatás és az innováció mennyire központi szerepet játszik a Labour kiáltványában", és hogy az innovációnak "a kormány gazdaságélénkítési tervének élére kell állnia, és új ipari stratégiájának alapját kell képeznie".

Pénz gondok

Az egyik olyan terület, amely azonnali figyelmet igényel, a brit egyetemek finanszírozása, amelyek közül sok bizonytalan pénzügyi helyzetben van a nemzetközi hallgatói létszám csökkenése és a 2017 óta befagyott tandíjak miatt. Az egyetemi pénzügyek „az egyik olyan dolog, amely a munkáspárti kormány első néhány hónapjában robbanásszerűen megnövekedhet” – mondja James Wilsdon, a University College London tudománypolitikai kutatója. Becslések szerint a brit egyetemek 40%-a deficites idén, és néhányat a fizetésképtelenség fenyeget – teszi hozzá.

Hivatali idejük alatt a konzervatívok megemelték a vízumdíjat, és szigorúbb kritériumokat vezettek be az Egyesült Királyságba dolgozni vagy tanulni akaró külföldi kutatók számára. Ez súlyosbította a helyzetet, idén 44%-kal csökkent a nemzetközi jelentkezések száma az Egyesült Királyság egyetemeire. „A kormányzat elmúlt 14 évének valódi problémája az volt, hogy az egyetemeket gonosz, liberális, „felébredt” közintézményeknek tekintették” – mondja Kieron Flanagan, a Manchesteri Egyetem tudománypolitikai kutatója. "A konzervatívok egyszerre folytattak tudománypárti, kutatáspárti és egyetemellenes politikát."

Ezzel szemben a Munkáspárt „világossá tette, hogy nem folytatja ezt a háborút az egyetemek ellen” – mondja Flanagan. De hozzáteszi, hogy a párt kiáltványában homályosan fogalmazta meg, hogyan kezelné az egyetemi pénzügyek problémáját. Van néhány lehetősége, többek között a tandíjak emelése, ami "politikailag emészthetetlen lenne" - mondja Flanagan, vagy az egyetemekre fordított állami kiadások növelése.

Ami az általános kutatás-fejlesztési finanszírozást illeti, a Labour kiáltványában bejelentette, hogy „a tízéves költségvetések javára” szeretné „eltörölni a rövid finanszírozási ciklusokat a kulcsfontosságú kutatási és fejlesztési szerveknél”, mint például a UK Research and Innovation (UKRI). Ez népszerű lépés lenne a tudósok körében. „A tudomány hosszú távon működik, így ennek a bizonyosságnak a megteremtése elősegíti a magánbefektetések vonzását” – mondta Martin Smith, a londoni székhelyű Wellcome orvosbiológiai finanszírozási csoport szakpolitikai szakértője. Nem valószínű, hogy az új kormány azonnal végrehajtja ezt a reformcélt – teszi hozzá. „Erről az őszi kiadások áttekintésénél kerül sor.”

Új tudományos miniszter

A következő napokban Starmer összeállítja kabinetjét, amelynek része lesz a tudomány és a kutatás felügyeletére szolgáló miniszterek kinevezése. Amíg a Munkáspárt ellenzékben volt, ilyen pozíciókat Peter Kyle, a tudományért, innovációért és technológiáért felelős árnyékminiszter, valamint Chi Onwurah, az ipari stratégiáért, a tudományért és az innovációért felelős árnyékminiszter töltött be. Kyle "egy befolyásos figura, aki közel áll Starmerhez, és szerintem a legtöbb ember nagyon pozitív eredménynek tartaná, ha folytatná ezt a szerepet" - mondja Wilsdon. Smith szerint Onwurah "hosszú ideje dolgozik a szakmában, és nagyon jól ismeri a tudománypolitikát", a tudományos szektor pedig "megnyugtatónak érezné magát, ha lenne szerepe".

Az új kormány megalakulása a minisztériumokban is változásokat vonhat maga után. A tudósok kíváncsiak lesznek arra, hogy a Labour megtartja-e a Tudományos, Innovációs és Technológiai Minisztériumot (DSIT), amelyet a konzervatív kormány 2023 februárjában hozott létre. Smith szerint még túl korai megmondani, hogy a DSIT sikeres volt-e, de alapvetően ez a részleg lehetővé teszi „a tudományos napirend koordinálását a kormányzaton keresztül”.