A majomhimlő vírus aggasztó változata az elmúlt hónapokban gyorsan elterjedt Közép-Afrikában. A járvány okozta a Afrikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központok (Afrika CDC) augusztus 13-án hirdeti ki első közegészségügyi vészhelyzetét, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig augusztus 14-én ülésezik, hogy globális nyilatkozat ellenőrizni.

Az intézkedések tükrözik a tudósok mély aggodalmát a járvány kitörése miatt Mpox, a majomhimlő vírus által okozott betegség, járványgá fejlődhet, amely az egész kontinensen – és esetleg azon túl is – terjed. Megjegyzik, hogy a vírus nemcsak a vidéki régiókban, hanem a sűrűn lakott területeken is jelen van.

Az elmúlt hónapokban megugrott az Mpox fertőzés Közép-Afrikában, és olyan helyeket érintett, mint a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) található több mint 1 millió lakosú város, Bukavu, és a régió négy országa először jelentett Mpox fertőzést. Ezek a fertőzések valószínűleg egy járványhoz kapcsolódnak, amely 2023 végén kezdődött Dél-Kivu tartományban, a Kongói Demokratikus Köztársaság azon régiójában, amelyet erőszakos konfliktusok sújtottak.

A korábbi járványkitörésekből származó bizonyítékok arra utalnak, hogy a Közép-Afrikában keringő vírustípus halálosabb, mint az azt okozó törzs 2022-es globális Mpox-járvány amely azóta több mint 95 000 embert fertőzött meg, és több mint 180-at ölt meg.

„Remélem, már rég túl vagyunk azon, hogy elhisszük, hogy valami, ami máshol történik, nem hathat ránk” – mondja Anne Rimoin, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem epidemiológusa. aki 2002 óta foglalkozik Mpox-járványokkal a Kongói Demokratikus Köztársaságban. „A fertőzés bárhol potenciálisan mindenhol fertőzés, és ezt sokszor láttuk.”

Gyengéd évek

Az afrikai országok már 2024-ben több igazolt és gyanított Mpox fertőzésről számoltak be, mint 2023-ban: idén 17 500, szemben a 2023-as körülbelül 15 000-rel. A gyermekek különösen veszélyeztetettek: a Kongói Demokratikus Köztársaságban a fertőzések kétharmada 15 év alattiakat érint.

E fertőzések némelyike ​​a 2022-es járvány kitörését okozó, II. klade nevű törzsre vezethető vissza. Ám az elmúlt hónapokban a bejelentett fertőzések egyre nagyobb hányadát az I. kládnak nevezett törzsnek tulajdonították. Az I. klád évtizedek óta okozott kisebb kitöréseket Közép-Afrikában, gyakran csak néhány háztartásban vagy közösségben.

Áprilisban a Dél-Kivuban 2023 végén és 2024 elején gyűjtött minták elemzése során a kutatók kimutatták, hogy azonosították az I. Clade Ib nevű változatát, amely úgy tűnik, hatékonyan terjed az emberek között, beleértve a szexuális érintkezést is. Azóta a vírus átterjedt a sűrűn lakott területekre, feltehetően olyan erősen mobil lakosságon keresztül, mint a szexmunkások, valamint a szomszédos országokba. Dél-Kivu humanitárius válsággal is szembesül, amely megnehezíti a fertőzött emberek nyomon követését és kezelését, a Kongói Demokratikus Köztársaság pedig más betegségek, például a kolera agresszív terjedésével küzd.

Burundi, Kenya, Ruanda és Uganda az elmúlt hónapban jelentették az első Mpox-fertőzésüket, augusztus elején pedig egyetlen hét alatt a Kongói Demokratikus Köztársaság közel 2400 fertőzésgyanús esetről és 56 halálesetről számolt be. Ezek a fejlemények késztették Jean Kaseyát, az Afrikai CDC addisz-abebai főigazgatóját, hogy felhasználja az Afrikai Uniónak 2023-ban adott felhatalmazást közegészségügyi vészhelyzet kihirdetésére.

A járvány arra is késztette a WHO-t, hogy ülést hívjon össze annak megvitatására, hogy a járvány indokolja-e a globális vészhelyzetet, jelezve a világ országainak, hogy koordinációra és felkészülésre lehet szükség a vírus ellenőrzése alatt.

Enigmatikus vírustípus

Az Mpox folyadékkal telt bőrelváltozásokat okoz, amelyek fájdalmasak és súlyos esetekben halálosak lehetnek. Még mindig nem világos, hogy a Clade Ib vírus tünetei eltérnek-e a 2022-es járványt okozó Clade II vírus tüneteitől, valamint az, hogy pontosan mennyire veszélyes és fertőző. „Ez a millió dolláros kérdés” – mondja Rimoin.

Bár a halálozási arány magasabb az I. kládú Mpoxban, mint a II. kládban, nehéz meghatározni, hogy miért, mondja Espoir Bwenge Malembaka, a Bukavu Katolikus Egyetem fertőző epidemiológusa. A vírus belső virulenciáján kívül számos tényező okozhatja a Clade I magas halálozási arányát: például a történelem során az ország vidéki részein számoltak be az I. Clade-ról, ahol rossz az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, ami potenciálisan halálosabbá teheti.

Bwenge Malembaka szerint az érintett országok közötti gyors megfigyelés és együttműködés kulcsfontosságú lesz a járvány kordában tartásához. De az Mpox-kezelések és -oltások, amelyeket sok gazdag ország használt a 2022-es globális járvány idején, szinte teljesen elérhetetlenek maradnak az afrikai nemzetek számára.

Vakcinák szükségesek

Ez hamarosan megváltozhat: az Africa CDC tárgyalásokat folytat a dániai Hellerupban székelő Bavarian Nordic biotechnológiai céggel 200 000 adagról. A cég kétadagos Mpox vakcinája Kaseya augusztus 8-án jelentette be. Ez azonban messze van attól a 10 millió adagtól, amelyre az Afrikai CDC becslései szerint szükség lesz a jelenlegi járvány megfékezéséhez – tette hozzá Kaseya.

Ha és amikor ezek a tárgyalások lezárulnak, még mindig sok a tennivaló: Nehéz lesz ezeket az adagokat eljuttatni a rossz közegészségügyi infrastruktúrával rendelkező régiókba és a megbélyegzett populációkba, akiknél nagy a kockázata a fertőzésnek, például a szexmunkásoknak és a férfiakkal szexelő férfiaknak – mondja Rimoin. Ezen túlmenően a Clade Ib elleni vakcinák hatékonysága nem tisztázott – de tekintettel a súlyos közép-afrikai helyzetre, Rimoin szerint ez nem indokolhatja az adagok beszerzési terveinek késleltetését.

Rimoin hozzáteszi, reméli, hogy a vészhelyzet kihirdetése nem vezet oltások és kezelések felhalmozásához gazdag országokban, amint az a COVID-19 világjárvány idején történt és a 2022-es Mpox-járvány. „Létfontosságú, hogy ne feledjük, hogy a járványok elleni legjobb védekezésünk az, hogy a legveszélyeztetettebb országokat biztosítjuk a kitörések forrásánál történő megfékezésére szolgáló eszközökkel” – mondja.