A tudós laboratóriumban növesztett vírusokkal kezeli saját rákját

A tudós laboratóriumban növesztett vírusokkal kezeli saját rákját

Egy tudós, aki sikeresen megalkotja a sajátját Mellrák a tumor laboratóriumilag növesztett vírusokkal való befecskendezése vitát váltott ki az önkísérletezés etikájáról.

Halassy Beáta 2020-ban, 49 évesen fedezte fel, hogy emlőrákja van egy korábbi masztektómia helyén. Ez volt a második visszatérése a helyszínre, mióta eltávolították a bal mellét, és nem kívánt további kemoterápián részt venni.

Halassy, Virologin an der Universität Zagreb, studierte die Literatur und entschloss sich, die Sache mit einer nicht bewährten Behandlung selbst in die Hand zu nehmen.

A Vaccines folyóiratban augusztusban megjelent esetjelentés 1 leírja, hogy Halassy hogyan ajánlja fel az ún onkológiai viroterápia (OVT) maga is kezelte saját 3. stádiumú daganatát. Négy éve rákmentes.

Halassy döntésével Önkísérletek Csatlakozik azon tudósok hosszú listájához, akik részt vesznek ebben az elhanyagolt, megbélyegzett és etikailag problematikus gyakorlatban. „Bátor szerkesztő kellett a jelentés közzétételéhez” – mondja Halassy.

Feltörekvő terápia

Az OVT egy feltörekvő terület A rák kezelése, amelyben a vírusok egyszerre támadják meg a rákos sejteket, és serkentik az immunrendszert a harcra. Eddig a legtöbb OVT klinikai vizsgálat előrehaladott metasztatikus rákkal foglalkozott, de az utóbbi években egyre inkább a betegség korábbi szakaszaira irányultak. A T-VEC nevű OVT-t az Egyesült Államokban engedélyezték a metasztatikus melanoma kezelésére, de jelenleg nincsenek jóváhagyott OVT-szerek az emlőrák bármely szakaszában történő kezelésére világszerte.

Halassy hangsúlyozza, hogy nem az OVT specialistája, de a vírusok laboratóriumi tenyésztésében és tisztításában szerzett szaktudása önbizalmat adott a kezelés kipróbálásához. Úgy döntött, hogy a daganatát két különböző vírussal kezeli, egyenként Kanyaró vírus, majd a hólyagos szájgyulladás vírusa (VSV). Mindkét kórokozóról ismert, hogy megfertőzi azt a sejttípust, amelyből a daganata származik, és már alkalmazták OVT klinikai vizsgálatokban. Egy kanyaróvírust teszteltek áttétes emlőrák ellen.

Halassynak már volt tapasztalata mindkét vírussal kapcsolatban, mindkettő jó biztonsági profillal rendelkezik. Az általa választott kanyaróvírus-típust széles körben használják gyermekkori vakcinákban, és a VSV-típus legfeljebb enyhe influenzaszerű tüneteket okoz.

Egy kolléganő két hónapon keresztül Halassy által frissen készített, kutatási minőségű anyagból egy kezelési rendet adott neki, amelyet közvetlenül a daganatába fecskendeztek be. Onkológusai beleegyeztek, hogy figyelemmel kísérik az önkezelés során, hogy áttérhessen a hagyományos kemoterápiára, ha valami baj van.

A megközelítés hatásosnak tűnt: a kezelés során, komoly mellékhatások nélkül, a daganat jelentősen összezsugorodott és lágyabbá vált. Ezenkívül elvált a mellizomtól és a bőrtől, amelybe belenőtt, így könnyebbé vált a műtéti eltávolítás.

A daganat eltávolítása utáni elemzése kimutatta, hogy alaposan átjárta a limfocitáknak nevezett immunsejtek, ami arra utal, hogy az OVT a várt módon működött, serkentve Halassy immunrendszerét a vírusok és a daganatsejtek megtámadására. „Határozottan kiváltott egy immunválasz” – mondja Halassy. A műtét után egy évig trastuzumab rákgyógyszert kapott.

Stephen Russell, az OVT szakembere, aki a Minnesota állambeli Rochesterben működő Vyriad viroterápiás vállalatot vezeti, egyetért azzal, hogy Halassy esete arra utal, hogy a vírusinjekciók segítették a daganat csökkentését és annak invazív széleit.

Nem hiszi azonban, hogy tapasztalataik átütőek, ugyanis a kutatók már próbálják az OVT-t a rák korábbi stádiumainak kezelésére is alkalmazni. Nem biztos benne, hogy valaki kipróbált már két vírust egymás után, de azt mondja, hogy nem lehet megállapítani, hogy ez szerepet játszott-e az n=1-es vizsgálatban. „Őszintén szólva az új dolog az, hogy ő maga csinálta ezt egy vírussal, amelyet a saját laborjában tenyésztett ki” – mondja.

Etikai dilemma

Halassy késztetést érzett arra, hogy publikálja eredményeit. De több mint egy tucat elutasítást kapott a folyóiratoktól – azt mondja, főként azért, mert a kollégáival írt munkája önkísérletekkel járt. „A fő gond mindig az etikai kérdések voltak” – mondja Halassy. Különösen eltökélt volt a kitartás mellett, miután talált egy áttekintést, amely kiemeli az önkísérletezés értékét 2.

Jacob Sherkow, az Illinois Urbana-Champaign Egyetem jogi és orvostudományi kutatója, aki a COVID-19 vakcinakutatásban az önkísérletek etikáját tanulmányozta, meglepte, hogy a folyóiratokban aggályok merültek fel.

A probléma nem az, hogy Halassy önkísérleteket végzett, hanem az, hogy eredményeinek közzététele arra ösztönözhet másokat, hogy elutasítsák a hagyományos kezeléseket, és megpróbáljanak valami hasonlót, mondja Sherkow. A rákos betegek különösen ki vannak téve a nem bizonyított kezelések kipróbálásának. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy az önkísérletek során szerzett tudás ne vesszen el. A cikk hangsúlyozza, hogy a rákellenes vírusokkal való öngyógyítás „nem lehet az első megközelítés” rákdiagnózis esetén.

„Azt hiszem, ez végső soron az etikai kategóriába tartozik, de ez nem egy egyértelmű eset” – mondja Sherkow, hozzátéve, hogy szeretné, ha az esetjelentés mellett megjelent volna egy kommentár az etikai szempontokról.

Halassy nem bánja sem öngyógyítását, sem kérlelhetetlen publikálási törekvését. Nem hiszi, hogy bárki is követni akarná az ő példáját, mivel a kezelés sok tudományos ismeretet és szakértelmet igényel. A tapasztalatok pedig új irányt adtak saját kutatásának: szeptemberben támogatást kapott az OVT, mint háziállatok rákkezelésének tanulmányozására. „A laborom fókusza teljesen megváltozott az önkezeléssel kapcsolatos pozitív tapasztalatok miatt” – mondja.

1. Forčić, D. et al. Vaccines 12, 958 (2024).

   Cikk
   PubMed
   Google Tudós

2. Hanley, B. P., Bains, W. & Church, G. Rejuv. Res. 22, 31–42 (2019).

   Cikk
   PubMed
   Google Tudós

Referenciák letöltése