A Nocebo-effektus ereje: Ha a hipnózis sikertelen a fogsebészetben

A Nocebo-effektus ereje: Ha a hipnózis sikertelen a fogsebészetben

Ez a tanulmány egy különösen érdekes fogászati ​​esetre összpontosít, amelyben egy rendkívül hipnotizálhatónak tartott pácienst fogászati ​​műtétre terveztek – konkrétan egy bölcsességfog eltávolítására. A hagyományos érzéstelenítési módszerek alkalmazása helyett az orvosi csapat a hipnózisra támaszkodott, mint egyedüli altatási módszerre. A páciensnek korábban pozitív tapasztalatai voltak a hipnózissal kapcsolatban fogászati ​​beavatkozások során.

Meglepő módon a hipnózis először nem működött. A probléma oka a páciens negatív elvárása volt, amelyet egy másik fogorvos szkeptikus véleménye váltott ki a hipnózis, mint érzéstelenítő módszer hatékonyságáról. Ez a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitásához vezetett – amit a megnövekedett pulzusszám, a megnövekedett elektrodermális aktivitás és a szívritmus-variabilitás csökkenése bizonyít –, ami fokozott stresszválaszra utal.

A hipnózis elmélyítése után azonban teljes hipnotikus fájdalomcsillapítást sikerült elérni. A műtét sikeres végrehajtása a fent említett stressz indikátorok csökkenésével és a szívfrekvencia-variabilitás növekedésével járt, ami a paraszimpatikus idegrendszer fokozott aktivitására utal. Ez az eset jól szemlélteti, hogy a páciens pszichológiája és elvárásai mennyire befolyásolhatják a fájdalomkezelésekre adott fizikai reakciót.

Ennek a kutatásnak a következményei messzemenőek. Gyakorlatilag azt mutatja, hogy a hipnózis hatékony érzéstelenítési módszer lehet, feltéve, hogy a páciens pozitívan viszonyul hozzá, és megfelelően felkészült. Hangsúlyozza a kommunikáció fontosságát az orvosi területen is: a negatív vélemények és elvárások szó szerint befolyásolhatják a kezelés sikerét. A jövőben ez az eset a hipnózis, mint alternatív vagy kiegészítő érzéstelenítési módszer komolyabb megfontolását eredményezheti a fogászatban, és intenzívebbé teheti a képzést a betegkommunikáció területén.

Alapfogalmak és fogalmak

• Anästhesie: Medizinische Maßnahme zur vorübergehenden Ausschaltung der Schmerzempfindung während medizinischen Eingriffen.
• Hypnose: Ein Zustand veränderter Aufmerksamkeit und erhöhter Suggestibilität, bei dem das Bewusstsein des Individuums so modifiziert wird, dass es auf Anregungen reagieren kann.
• Nocebo-Effekt: Ein negativer Effekt auf die Gesundheit, der eintritt, weil der Patient erwartet, dass eine Behandlung oder ein Medikament schädlich sein wird.
• Sympathisches Nervensystem: Teil des autonomen Nervensystems, der in Stresssituationen den Körper auf Aktivität vorbereitet („Kampf-oder-Flucht“-Reaktion).
• Parasympathisches Nervensystem: Teil des autonomen Nervensystems, der für Ruhe und Erholung des Körpers zuständig ist.
• Herzratenvariabilität: Die Variation in den Zeitintervallen zwischen Herzschlägen. Ein Indikator für die Aktivität des autonomen Nervensystems.
• Elektrodermale Aktivität: Veränderungen im elektrischen Widerstand der Haut aufgrund der Schweißproduktion, die mit emotionalen Zuständen verbunden ist.

Sikeresen leküzdve a nocebo reakciót a hipnózis elmélyítésével a fogászatban

A bemutatott tanulmány egy figyelemreméltó esetet vizsgál, amikor egy magas hipnotizálhatóságú betegnél harmadik őrlőfog eltávolításon esett át hipnózissal, mint egyedüli altatási módszerrel. A páciens korábban sikeresen végzett hasonló eljárásokat hipnózis alatt, de ebben az esetben kezdetben váratlan nocebo reakció lépett fel, ami egy korábbi fogorvostól kapott negatív előzetes információnak volt köszönhető.

Ez a nocebo reakció a páciens két panaszában és a szimpatikus aktivitás fokozódásában nyilvánult meg, amit a szívfrekvencia és az elektrodermális aktivitás növekedése, valamint a szívfrekvencia-variabilitás csökkenése bizonyít. A hipnózis elmélyítése végül teljes hipnotikus fájdalomcsillapításhoz vezetett, és lehetővé tette az eljárás sikeres befejezését. Ez a változás a szívfrekvencia és az elektrodermális aktivitás csökkenésével, valamint a szívfrekvencia-variabilitás növekedésével korrelált, ami a szimpatikus és paraszimpatikus aktivitás egyensúlyának megfordulását jelzi.

A páciens posztoperatív önbeszámolója megerősítette, hogy a hipnózis kezdeti sikertelensége egy erős nocebo-effektusnak köszönhető, amelyet egy korábbi fogorvos szkeptikus hozzáállása és a hipnózis, mint érzéstelenítő módszer harmadik őrlőfog eltávolításában való hatékonyságáról szóló negatív kommunikációja okozott.

Az eset eredményei illusztrálják a hipnózisban rejlő jelentős potenciált a fogászati ​​érzéstelenítésben, és hangsúlyozzák a fogorvos és a páciens közötti kommunikáció fontosságát az elvárások kezelésében és a negatív előzetes információk miatti nocebo reakciók elkerülésében. Hangsúlyozzák továbbá a fiziológiai mérések jelentőségét a hipnotikus beavatkozások hatékonyságának és sikerének rögzítésében.

A teljes kutatási cikk részletes módszerekkel, eredményekkel és vitákkal a címen érhető el https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38363817.